A legjobb válasz
Az évszakokat a föld dőlése és a nap körüli mozgása okozza. Az év különböző időszakaiban a földet a nap felé dőlőnek írják le, majd amikor tovább halad kozmikus ösvényén, ugyanaz a dőlés azt jelenti, hogy ezután a naptól eldől.
Bár egy kis különbség kozmikus értelemben a dőlés elegendő ahhoz, hogy a földnek a naphoz legközelebb eső területeit jó néhány fokkal felmelegítse. Elhajláskor ugyanazok a helyek jelentősen hűvösebbek. Ezek egyenlőek a Nyárral és a Téllel. A Föld útjának felénél durva, a két szélsőség között a föld nem mutat, vagy távolodik, és a meleg ebben az esetben mérsékelt és a két véglet között van – így kapjuk a Tavaszt és az Őszt.
Azonban , a négy évszakot megadó dőlés hatása leginkább az északi és déli félteke középső szélességi fokai mentén érezhető.
Az Egyenlítő közelében – a trópusokon – az évszakos változások eltérnek. Az év egyik részében több csapadékot, a másikban pedig több száraz időt kap. Valójában két „évszak”. Az északi és a déli pólus szélsőségei hasonlóak – csak két évszak… tél és nyár.
Teljesen lehetséges olyan országokban, mint például Chile, négy évszakos területekről csak kettőre költözni. Valójában az USA-ban is lehet ugyanezt tenni.
Válasz
Nos, ez attól függ, hogy a föld hol él és milyen kultúrához tartozik. Általánosságban elmondható, hogy a Föld északi és déli féltekéjének évszakai ellentétesek. Amint a föld a nap körül mozog, a föld tengelyének dőlése elmozdul – június és augusztus hónapjaiban a dőlés az északi félteke többségével a nap felé néz, a déli pedig csempézett. Decemberben, januárban és februárban ennek az ellenkezője a helyzet, és a déli több fényt kap, hosszabb napokat és több napenergiát kap. Tehát a nagyszerű, nagyszerű téli hagyomány, amelyet ma karácsonynak nevezünk, nyári vakáció Ausztráliában és Argentínában.
Vegyük észre, hogy ez a föld dőlése nem arról, hogy a föld milyen közel van vagy milyen messze van a naptól. Valójában a föld a legtávolabb van a naptól (aphelion) július 3-án, amely teljes nyár van az északi féltekén.
Általában azt tanítják nekünk, hogy négy évszak van (tavasz, nyári ősz és tél). akik meghatározott csillagászati pontokkal kezdődnek és végződnek – a napfordulókkal és a napéjegyenlőségekkel. De a kultúra és a földrajz nem teszi ezt ilyen egyszerűvé.
Az Egyenlítő közelében lévő területeken általában csak két évszak van: esős / monszun vagy száraz. Mivel az Egyenlítő közelében vannak, a fénymennyiségük az év folyamán nem változik sokat, és az átlagos hőmérséklet sem, így valóban az időjárás különbözik.
A pólusoknál hajlamosak esni a nyári / téli ciklusba, a nyári „éjféli naptól” a téli „sarki éjszakáig”.
Más helyeken négy a leggyakoribb, de néhány kettőt, hármat vagy hatot számlál. Sok ökológus szerint a mérsékelt égövi régiókban hat évszak van megfelelőbben a növények növekedési és hibernációs ciklusai alapján.
A történelem során az egyiptomiaknak három évszakuk volt a Nílus alapján – áradás, növekedés és alacsony víz. A korta-britannai kelták a nyár kezdetét jelentették Beltane-ben, a végét pedig Samhain (Hallowe’en). A rómaiaknak négy, a görögöknek három vagy négy volt, attól függően, hogy az ország melyik részén éltek. A hindu naptárnak hat van.
Saját területen (Massachusetts) négy különböző évszakról vagyunk híresek bár a klímaváltozás úgy tűnik, hogy befolyásolja. Nyarunk és hideg, havas telünk lehet enyhébb tavasszal és ősszel. Természetesen híresek vagyunk az „őszi lombozatunkról”, amely vonz egy csomó „levélpipászt”, akik feltételezem, hogy rengeteg idő van a kezükben. De még itt is, ha egy meteorológiai alapú szezonnaptárat követne, március-április-május tavasz, június-július-augusztus nyár, szeptember-október-november ősz és december-január-február tél lenne, nem pedig napéjegyenlőségre, ill. napforduló.