Legjobb válasz
„ Mahariṣi Pāṇini ” írt leíró nyelvi „ Aṣṭādhyāyī ” nevű értekezés, amely lefedte a szanszkrit nyelv egész nyelvtanát (beleértve a védikus részt is), valamint a szóalkotást („ pada-vyutpatti ”)„ sūtra ”formátumban uralkodik. A leíró azt jelenti, hogy kodifikálják azt, ami már volt a gyakorlatban – annak a beszélt nyelvnek az alapján, amely akkor szanszkrit a Bhaaratamban.
Mi az a „ Aṣṭādhyāyī ”
„Aṣṭādhyāyī” , amelyet sok nyelvész az ókorban, a középkorban és ma is az emberi lény által valaha készített legnagyobb nyelvészeti munkának tart. Körülbelül ~ 4000 “ sūtrā ” (rejtélyes aforizmák) ez a legrövidebb nyelvtankönyv, amely valaha lefedi a szabályok teljes skáláját egy olyan tökéletes nyelv esetében, mint a szanszkrit. div id = “bf93540590”> Ezért a nyelvészek éveken át tartó alapos tanulmányozás után ezt elfogadták, Az „Aṣṭādhyāyī” nemcsak a szanszkrit nyelvre vonatkozik, hanem az összes emberi nyelvre is, mivel a nyelvtani szabályokat a „ Mahariṣi Pāṇini “- különösen a„ kārakam ”(karaka a nyelv elmélete) „univerzális”, vagyis minden nyelvre alkalmazható – valóban maga a „nyelv” emberi pszichológiájának térképe
“ Mahariṣi Pāṇini ”
Kecskepásztor volt, a hatalmas Sindhu folyó. Később a „ śiṣya ” (a „ Pāṇinīya śikṣā ” feljegyzéssel rendelkező diákok) és „ Mahariṣi Pāṇini követői, ő a„ dhyāna ”(mély meditáció) során „Bhagavān Natarāja” (Sri. Shiva) látomása kozmikus táncában. Ez a kozmikus tánc (ami a teremtés és a pusztulás ciklusának elvét jelzi) örök és mindig történik – eredetileg Bhagavan Shiva négy híve tanúja volt – Sanaka , Sanatana , Sanandana és Sanatkumāra. Ennek a kozmikus táncnak különböző időkben is tanúi voltak, például „ Mahariṣi Patañjali”, „Mahariṣi Vyāgrapāda”, „Mahariṣi Tirumūlar”. Még most is tanúja lehet ennek a táncnak a „ nirvikalpa samādhi ” = ezt hívják „ दर्शनात् अभ्रसदसि ”A„ skānda-purāṇam ” (जन्मनात् कमलालये, दर्शनादभ्रसदसि। स्मरणादरुणाचलं काश्यांहि मरणान्मुक्ति:॥) “
Kép: Bhagavan Nataraja
„Māheśvara sūtra”
A tánc végén (egy ciklus) Bhagavan Nataraja megrázta „ dhakkā ” (“ damaru ” – kézidob) 14 alkalommal, és ezt a hangot „ Mahariṣi Pāṇini ” 14 rövid „ sūtra ”as
१. अइउ ण्। २. ॠॡ क्। ३. एओ ङ्। ४. ऐऔ च्। ५. हयवर ट्। ६. ल ण्। ७. ञमङणन म्। ८. झभ ञ्। ९. घढध ष्। १०. जबगडद श्। ११. खफछठथचटत व्। १२. कप य्। १३. शषस र्। १४. ह ल्।
Ez a 14 „ sūtra ” ” māheśvara sutra ”volt a„ Pāṇinīya-vyākaraṇa-paramparā ”kiindulópontja. Ez a fajta egyedi elrendezés a „ akṣara ” (szótagok) és nem a „ varṇa ” ( fonémákat) „ akṣarasamāṃnāyam ” néven hívják.
Megjegyzés : A „ varṇamālā ” vagy „ prātiśākhya ”szövegek csak a„ varṇasamāṃnāyam ”
minden egyes “ Pañca vyākaraṇa ” ( 1. “ Aṣṭādhyāyī sūtra-pāṭha ”, 2.„ dhātu-pāṭha ”, 3.„ gaṇa-pāṭha ”, 4.„ liṅgānuśāsanam ”, 5.„ uṇādi-pāṭha ”), a„ prayāhāra ” – az első vagy a középső „ akṣaram ” használatával és az utolsó „ halanta-akṣaram ” (mássalhangzó) alkalmazott.
Ezeket a “ Pañca vyākaraṇa ” szövegeket együttesen „ upadeśa ” néven emlegetik, és egy adott folyamat „ akṣara ” csoportja „ pratyāhāra” néven a végződő mássalhangzót „it” -nek („इत्”) nevezzük ( Aṣṭādhyāyī sūtra – 1: 3: 2 उपदेशे ऽजनुनासिक इत्). Ezt a fajta kódolást, változó lassítást stb. a programozási nyelvekben használják, az emberi nyelvekben nem.
नृत्तावसाने नटराजराजो ननाद ढक्कां नवपंचवारम्।
सनकादिसिद्धान् उद्धर्तुकामः एतद्विमर्शे शिवसूत्रजालम्॥
Hogyan írta a “ vyākaraṇa” szövegek?
Már jóval korábban voltak nagyszerű„ Vaiyākaraṇā ” (nemcsak grammatikusok, hanem nyelvészek is) és a „ Mahariṣi Pāṇini ” ideje után is. Találhatunk utalásokat 16 „ Vaiyākaraṇā ” -ról (nyelvészek) a „ Mahariṣi Pāṇini span ideje előtt > ”. Szintén a „ Mahariṣi Pāṇini ” elismerte a korábbi grammatikusok néhány művét, és úgy fogadta el a szabályaikat, ahogy a „ Aṣṭādhyāyī ”. Ezen kívül voltak utalások „ Mahariṣi Yāska ” -ra is, aki a „ niruktam -ra írt ”(„ vedāṅga ”) az etimológus, akit„ Mahariṣi Pāṇini ”is utalt.
“ Mahariṣi Pāṇini ” tulajdonképpen kölcsönvett néhány szabályukat a „ Aṣṭādhyāyī” felépítéséhez – Az egyetemes nyelvtan és nem csak a szanszkrit nyelv legnagyobb létező nyelvi kánonja .
Részletes lista a „ Mahariṣi Pāṇini ”:
, Sphotāyana, Vārshayani, Vārthākṣa, Vājapyāyana, Vyādi, és az etimológus „ Mahariṣi Yāska ”
A „ Aṣṭādhyāyī”, voltak más “ vyākaraṇa” szövegek is, mint a „ aindram ”,„ cāndram ”,„ kaumāram ”, „śāktam”, stb. Más korszaknak tekintették őket.
Voltak más „ Vaiyākaraṇā ” (nyelvészek), akinek néhány műve elveszett.
„ Mahariṣi Pāṇini ”bejárta az országot, és megfigyelte azt a nyelvet (szanszkrit), amelyet az ország különböző részein beszéltek. A különféle típusú felhasználások részleteit világosan elmagyarázták a „ Mahariṣi Patañjali span„ Mahābhāṣyam ”részében. > ”. Ezután együttesen kodifikálta a normál nyelvi szabályokat, és minden szokatlan szóra a speciális használati szabályokat is.
A rövidség miatt (egyszerű, rövid és pontos) “ Aṣṭādhyāyī ” minden tudós és normális ember elfogadta a„ Aṣṭādhyāyī ”-t a szanszkrit fő nyelvtanszövegeként, és egy idő alatt ez lett a szabvány.
Ma, mivel nem ismerjük jól a szanszkrit nyelvet, ezért a „ Aṣṭādhyāyī ” -ra kell utalnunk, hogy kiderüljön, helyes-e a szavak használata – így a leíró szöveg előíró szöveggé vált.
Pic .: A „pada-śāstram” egyetlen diagramban
Miért “ Aṣṭādhyāyī “?
” Mahariṣi Patañjali ”vetette fel a legfontosabb kérdést a nyelvtan vonatkozásában, például
1). Miért “ Aṣṭādhyāyī ”? (miért “ vyākaraṇam” ?), majd ő maga így válaszolt: „śiṣṭa-parijñānārtham aṣṭādhyāyī” – a nagy bölcsek azonosítására.
2). Hogyan lehet azonosítani a „ śiṣṭa” -t (bölcsek) és mire? – a „ śiṣṭa” (bölcsek) „ vāgyoga “vagy„ śiṣṭa-prayoga ”(kifinomult, pontos és édes nyelvhasználat)
3). Miért „ vāgyoga ” – akik megvalósulnak / felvilágosultak, azok a “ vāgyoga “(azok, akik képesek tükrözni az örök igazságot (“ pāramārtika satyam ”) nyelvi formában), és kövessék nyelvhasználati ideáljaikat, még akkor is, ha nyelvük a használat nem konvencionális – ezt a nyelv legtisztább formájának tekintik, mivel egy megvalósult mester szájából származik.
Összefoglalva tehát, mivel „ śiṣṭa” maga “ Mahariṣi Pāṇini ”biztosan kodifikálta volna minden„ Pañca vyākaraṇa ”szövegek„ śiṣṭa-prayoga ”- ez az oka annak, hogy a szanszkrit nyelv használatát a helyes nyelvtan és kiejtés szerint a„ vāgyoga “, és ezért a szanszkrit tekintendő mint „ Devabhāṣā ”
——————————
अनुद्वेगकरं वाक्यं सत्यं प्रियहितं च यत्।
स्वाध्यायाभ्यसनं चैव वाङ्मयं तप उच्यते॥ भ -गी -१७: १५॥
[वाग्योगः = वाङ्मयं तपः]
——————————
Néhány további információ
Amikor a Kali juga elindult, a Védát Maharishi Vyasa (Krisna Dvaipāyana) és tanítványai 4 különbözőre szervezték. A Dwāpara-yuga végén bekövetkezett nagy pusztítás (áradás) után felmerül a különféle „ śāstra ” szövegek újjáteremtésének szükségessége, így jött a „ Vedāṅga ” (Ne feledje, hogy a „ Vedāṅga ” nem „ apauruṣeya “, mint a Védák; „ Vedāṅga ” szerzője emberi). A „ ṣadangāni ” (6 „ vedāṅga ”) = Pāṇini – (1) „ śikṣā ”, (2)„ vyākaraṇam ”; Yaskā – (3) „ niruktam” ; Lagada – (4) „ Jyotiṣa” ; Piṅgaḷa – (5) „ kandák” ; Parāśara, Bodhāyana és mások – (6) „ Kalpa” == Ez a 6 „ vedāṅga ”A Kali Yugában található„ śāstra ” szövegek első sorozataként lettek megalkotva vagy a Véda megértése érdekében.
Ezért bizonyosak szerint Hagyományos szakértők a „ Mahariṣi Pāṇini és más„ ācārya ”idejét id = “d0ff273065”> vedāṅga ”Kali Yuga kezdetének idején volt – ami körülbelül 4000 – 5000 évvel ezelőttre volt, és a szanszkrit idősebb, mint ezek a„ ācārya “.
Válasz
Mielőtt a Panini vaidik szanszkrit nyelvtan létezett volna. de ezt a nyelvtant nem állították össze vagy halmozták fel. Tehát Panini körbejárta az egész világot hogy megfigyelje az akkor beszélt nyelv különböző felhasználási módjait. a szanszkrit nyelvet ezután kommanálisan használták. Panini összeállította őket és elkészítette astadhyayi-t.