A legjobb válasz
Igen, mind az XX, mind az XY lehet színvakságú – nem láttam részleteket a prevalenciáról azokban, akik XXY vagy hasonló változatok. Mivel ezek többségének van extra X-je, azt képzelem, hogy statisztikailag nulla esély számukra. Továbbá, mivel ez egy genetikai vita, a fentiek szerint leegyszerűsítem, és használom az XX és az XY értékeket. Mondanom sem kell, hogy a transz nőknek ugyanolyan statisztikai esélyük van színvakságra, mint a cisz férfiaknak. A recesszív azt jelenti, hogy ha ugyanannak a dolognak vannak más génjei, feltéve, hogy nem is recesszívek, akkor azok lesznek kifejezve.
Tehát mivel az XY-knek csak egyetlen X van, ha a gének mert a színvakság ott van, akkor az illető színvak lesz.
Ha egy XX-nek van egy X színvaksággal, és a másiknak X nincs, akkor nem légy színvak.
Azonban XX-nak nagyjából 50/50-es lövése lesz, ha színes vak XY gyerekeket, és 50/50-et bármely XX gyereknek olyan gén hordozónak kell lennie, mint ő.
Tovább bonyolítja, hogy az apa színvak. Ha vannak, akkor az összes gyermekük 50/50-es lövést kap színvakságról, és a XX gyermek garantáltan legalább a gén hordozója lesz .
Tehát egy XX gyerek csak akkor lenne színvak, ha apja színvak, és anyja is legalább a színvakság hordozója (általában). Ez meglehetősen ritka, ahogy a követelmények alapján elképzelhető, de léteznek.
Válasz
Bárki lehet színvak. Ennek oka, hogy a “színvakság” az X kromoszómából származik (egy nőnek XX, a férfinak pedig XY kromoszómája van). Az egyik X-kromoszóma hibája szükséges a színvakság kialakulásához. Tehát nagyobb valószínűséggel kapja meg a színvakság génjét, mint az édesanyjától, mint az apjától (kivéve, ha apja színvak vagy recesszív génként színvaksággal rendelkezik az egyik X kromoszómáján). Ha az anyád NEM színvak, lehetséges, hogy az egyik vagy mindkét kromoszómáján recesszív gén van (ha színvak, akkor nagyobb valószínűséggel adja át gyermekeinek aktív génként) /