A legjobb válasz
Az ülő elnököt valószínűleg nem tartóztatják le bűncselekmény miatt. Ennek két oka van. Az első egyszerű: az elnökség körülményei nagyjából korlátozzák azt a helyzetet, amely például azt látná, hogy az elnök gyilkosságot, nemi erőszakot vagy más erőszakos bűncselekményt követ el, amely azonnali letartóztatást igényelne.
Az érvelés a letartóztatás ellen
De ennél messzebbre megy. Nincsenek alkotmányos vagy szövetségi szobrok, amelyek megakadályoznák az elnök letartóztatását, vádemelését vagy büntetőeljárás alá vonását. Az Alkotmányban azonban vannak olyan „strukturális elvek”, amelyeknek legalábbis azt kellene javasolniuk, hogy az elnököt ne tartóztassák le, esetleg ne is indítsák ellene.
Ne feledje, hogy ez csak jogi érv, és nem vizsgálták a tényleges bíróságon. Az érvet ( jogi jegyzetek arról, hogy az ülő elnököt fel lehet-e vádolni ) ifjabb Robert G. Dixon, az Igazságügyi Minisztérium Jogi Tanácsadó Irodájának vezetője terjesztette elő. 1973-ban, válaszul néhány „kisebb jogi problémára”, amelyet Richard M. Nixon elnök akkoriban tapasztalt. Ezt az érvet megerősítette az Igazságügyi Minisztérium Jogi Tanácsának irodája Clinton elnök alatt.
Érvelésük az volt, hogy alapvetően a tárgyalás „beavatkozása” megakadályozná az elnököt és a végrehajtó hatalmat alkotmányos kötelességük teljesítésében. . És bár vádemelési és büntetőeljárási céllal lehet erre jogi ellenérvet felállítani, valójában nincs ok arra, hogy érvet alkossanak magának a letartóztatásnak. Nem mintha az elnök elmenekülne az országból, és elrejtőzne valahol, amely nem tartja tiszteletben az amerikai kiadatást … mondjuk, Oroszország.
A hierarchia igazságszolgáltatás
Az is előfordult, hogy még akkor is, ha úgy gondolják, hogy az elnököt bűncselekmény miatt lehet vád alá helyezni és büntetőeljárás alá vonni, a törvényi jóváhagyás általában utat engedett a vádemelésnek és a Vádemelés. Egyrészt legtöbbször elnöki bűncselekmény van valamiféle, politikai bűncselekményekkel jár, esetleg alkotmányos eskü megszegésével, hatalommal való visszaéléssel stb., Ami csak azért bűncselekmény, mert egy választott tisztviselő tette. Az első sor ez ellen a felelősségre vonás.
Ez is a preferált út az ülő tisztviselővel szemben folytatott ügyek esetében, mert a kormányzó vagy az elnök kegyelmi jogköre nem vonatkozik a felelősségre vonásra. És ez is, a kormány egyik, egyenrangú ága foglalkozik a másikkal, nem pedig az elnök esetében egy vádemelés és büntetőeljárás, amely eredendően az elnök alatt dolgozó emberekből származik. Ha egy tisztviselőt felelősségre vonnak, és akkor “elég bűnösnek” találják – politikai lévén, ez nem olyan szigorú tárgyalás, mint egy büntetőeljárás – és eltávolítják hivatalából, elegendő idő áll fenn arra, hogy rendszeres büntetőeljárást indítson egy rendes magánember ellen.
Nem ez az egyetlen megfigyelt hierarchia. Elég gyakori, hogy a bűncselekmény mind szövetségi, mind pedig állami szinten alkalmazandó, esetleg más jogszabályok alapján. Az állam hagyja, hogy a szövetségi bíróságok „elsodródjanak” a vádemelés és a tárgyalás során, fenntartva lehetőségüket az állami tárgyalás későbbi megrendezésére, ha ez alkalmazható és érdemesnek tartják.
Szövetségi vádemelés és ügyészség
Ahogyan jogi érv is van az elnök letartóztatása, vádemelése és üldözése ellen, jogi érv is létezik a vádirat és ülő elnök üldözése.
A Nixon-vizsgálat során Kenn Starr vezetésével dolgozó Ronald Rotunda 56 oldalas jogi véleményt írt, amelyben kijelentette, hogy az elnök nem mentes a büntetőeljárás alól. Első érve egyszerű: az Alkotmány nem mondja ki, hogy az elnök mentes a büntetőeljárástól. Az Alkotmányban számos olyan eset van, amikor a mentelmi jogot megfogalmazzák. Ha az alapítók szándéka az volt, hogy az elnököt immunissá tegyék, akkor ezt beírták volna.
A Dixon által a végrehajtó hatalom működésének akadályozásával kapcsolatos érvet a 25. módosítás teljes mértékben lefedi. . Az elnököt ideiglenesen felmenthetik, miközben nem képes elnöki tisztséget betölteni – a tárgyalás miatt – az alelnököt hagyva megbízott elnökként.
Még nem sikerült kiderítenünk, hogy ezek közül bármelyik valóban átmehet-e a a rendszer. Ez valószínűleg jó dolog – valóban nem akarjuk rendszeresen vádat emelni, büntetőeljárást indítani, vagy akár felelősségre vonni az elnökeket. Ez igazi banán-köztársaság cucc. Másrészt az elnök felelős a jogállamiság betartásáért, és ha ez elkezd omladozni, akkor ne várja, hogy a demokrácia felemelkedjen a porból. A viszonylag kicsi dolog miatt a törvény fölé helyezett elnök nagyjából mindenre a törvény fölé kerül.
További információ
Vádolható-e Trump ellen?Mentesek-e az ülő elnökök a büntetőeljárás alól?
Válasz
Általánosságban elmondható, hogy az elnököt nem lehet letartóztatni, míg az ülő elnököt. Egyrészt, mivel az elnök hivatkozhat az elnöki kegyelemre, kegyelmezhetne-e magának. Ez egy meglehetősen vicces forgatókönyv … De a válasz nemleges.
A következő választásokon kívül kétféleképpen lehet eltávolítani a tisztségéből: 1) Felmentés és kongresszus általi meggyőződés az eltávolításáról és 2) ha az alelnök és a kabinet többsége egyetért abban, hogy az elnök nem tudja ellátni feladatait. Az elnök ideiglenesen elhagyhatja hivatalát, és kijelölhet egy olyan időszakot, amikor az alelnök megbízott elnök.
Tehát technikailag ideiglenesen visszavonhatja magát hivatalából a VP-vel kötött megállapodással, akit akkor az elnök, hogy megbocsássa. Ezután a teljesen kegyelmes elnök visszaszerezhette hivatalát. Ez nagyon szórakoztató lenne az esti beszélgetős műsorokban.
A hivatal elhagyása után semmi sem akadályozza egy volt elnök letartóztatását bűnügyi vagy hazaárulások miatt, amíg ő volt az elnök, kivéve természetesen a következő elnököt. megbocsátott minden vád alól.
2017. július 20-án a Washington Post ezt mondta arról, hogy az elnök kegyelmez:
Megbocsáthat-e egy elnök? Négy nappal azelőtt, hogy Richard Nixon lemondott volna, saját Igazságügyi Minisztériuma Jogi Tanácsadó Irodája a „Nem” mellett döntött, hivatkozva „arra az alapszabályra, hogy senki sem lehet bíró a saját ügyében”. Egyetértünk.
Az Igazságügyi Minisztériumnak igaza volt abban, hogy útmutatást lehet találni a tartós elvekben, miszerint senki sem lehet bíró és vádlott ugyanabban az ügyben, és senki sem áll a törvény felett.
Az Alkotmány kifejezetten tiltja az elnököt abban, hogy a kegyelmi hatalmat saját felelősségre vonásának és eltávolításának megakadályozására használja. Hozzáteszi, hogy a felelősségre vonás miatt eltávolított tisztviselők továbbra is teljes mértékben büntetőeljárás alá vonhatók. Ennek a rendelkezésnek nincs értelme, ha az elnök megkegyelmezhetne magának.