Legjobb válasz
Ez az a hőmérséklet, amelynél egy anyag, általában folyadék, nem képes több más anyagot megtartani benne.
Erre példa lehet a levegő bizonyos mennyiségű páratartalommal. Ha a levegő 100\% relatív páratartalom mellett állna, akkor nem tartana többet, és a hőmérséklet csökkentése miatt a nedvesség lecsapódik és kiesik a szuszpenzióból.
Egy másik példa a víz és a só oldata. Minél magasabb a víz hőmérséklete, annál több sót képes megtartani, oldott állapotban és csapadék nélkül. Hűtsük le a vizet e pont (hígítási hőmérséklet) alatt, a só kikristályosodik és kiesik az oldatból.
Válasz
Ezek teljesen más fogalmak.
A Telítettség arra utal, hogy egy adott szín mennyire „spektrálisan tiszta”; minél közelebb jut ahhoz a fényhez, amely csak egy meghatározott hullámhosszból áll, annál telítettebb a szín. A „100\% -ban telített” színek azok, amelyek tisztán egyetlen hullámhosszúságúak. Például egy CSAK 530 nanométeren kibocsátó fényt 100\% -ban telített élénkzöld színként érzékelünk.
„Színhőmérséklet”, vagy annak teljes címét adva, korrelált színhőmérséklet (CCT) általában arra szolgál, hogy gyorsan jelezze a„ fehér ”fényforrás érzékelt színét. Ez egy fekete testű radiátor hőmérsékletét jelenti Kelvin (K) fokban, amelynek színe a legközelebb áll a kérdéses forráshoz. (A fekete testű radiátor elméleti tárgy, amelynek színe kizárólag annak hőmérsékletétől függ; izzólámpa fényforrások, például hagyományos izzók vagy izzó fém, általában követik egy ilyen forrás viselkedése azonban elég szoros.) A fekete test hőmérsékleti görbéje az alábbi színdiagram középső részén áthaladó görbe vonal:
Ne feledje, hogy ahogy a fémdarab felmelegítésétől elvárható, a fekete test görbe tompa vörös színnel kezdődik, majd világosabbá válik, és átmegy a narancssárga és a sárga régión. belépve a színtér fehér középső részébe (mint egy „fehér forró” tárgy esetében). A görbe a legtávolabb egy nagyon kékesfehér régióba esik; nem számíthat arra, hogy tiszta zöldeket vagy kékeket lát egy fekete testű radiátorból, mivel nagyon, nagyon magas hőmérsékleten is a tárgynak még a vörös, a narancssárga és a sárga hullámhosszon is fényt kell kibocsátania. p> A szín olyan jelzésére utalunk, mint összefüggő színhőmérséklet, mert a pontos szín nem feltétlenül esik pontosan a fekete test görbére; a CCT csak megmondja ugyanannak az árnyalatnak a fekete test színét, amit a fenti ábra különböző hőmérsékleteken a fekete test görbét keresztező vonalak mutatnak.