Mennyire hasonlít az Ószövetség a Koránhoz?


Legjobb válasz

A Korán az Ószövetség sok történetére hivatkozik. Például: Mózes történetét hétszer mesélik el, de csak apró részletek maradtak fenn. Ebben az esetben a Korán leginkább a mágusok történetére összpontosít. Az a tény, hogy Mohamed emlékei a régi történetekre olyan homályosak voltak, volt az egyik oka annak, hogy a zsidók soha nem fogadták el őt prófétának.

De stílusában a Biblia és a Korán teljesen más. Az Ószövetség történetként épül fel, hogy 1 embert hozzon létre 1 isten alatt, mert a babiloni száműzetés után nem engedték, hogy politikai hatalmuk legyen, csak vallási szertartások. Az Ószövetség középpontjában tehát a zsidó nép identitása áll. Mivel sok zsidó házasságot kötött a közösségen kívül, a papok nagyon elkeseredtek a száműzetés után, és a vérvonal nagyon fontos lett a történetben. Ezért vette feleségül Ábrahám a húgát, a legtöbb ember nagybátyja lányát vette feleségül, és Izsáknak életben kellett maradnia (ezt nem találtuk meg régebbi verzióinkban, de megtaláltuk, mert elvágta a vérvonalat).

A Koránban ezek a történetek nem fontosak. Minden történet ugyanazzal az üzenettel zárul: Allah előírja, Allah nagyszerű, Allah mindent tud,… Az Ószövetség történetein felül új történetek kerülnek bemutatásra, amelyek úgy tűnik, hogy visszahatnak a már létező történetekhez is (mint például Sándor Sándor Nagy vagy Nagy Cyrus).

A Korán második visszatérő témája a menny és a pokol leírása. Ez teljesen hiányzik az Ószövetségből, és a zsidók nem is hittek a túlvilágban. A leírások azonban következetlenek, infantilisek és borzalmas erkölcsöt mutatnak, egészen a mennyben ülő emberekig, akik a pokolba került családtagjaikat figyelik és gúnyolják.

A harmadik rész a törvények bevezetése. A Leviticus és az 5Mózes néhány törvénye megismétlődik, de kiegészült egy sor törvény, amely a nők és árvák jogairól szól az öröklés vagy a válás kapcsán. Ezek a törvények mindenképpen javulást jelentettek abban az időben, de a modern civilizációban csak erkölcstelenek.

A negyedik téma a bűnösök megöléséről szól. A Korán szerint nem lehet megölni egy ártatlan embert, de az ártatlan definíciója nagyon szűk, és csak azok a muszlimok látszanak az ártatlanok részei, akik a Koránt „helyesen” értelmezik. Míg a zsidók az identitásuk védelmére koncentráltak, a Korán a világ meghódítására összpontosít.

Válasz

  1. Az OT-nek több tucat szerzője van (Mózes, Dávid, Salamon, Agur , Lemuel, Ézsaiás stb. – néhány ismeretlen), a Korán (Mohammed, aki elmondta az anyagát).
  2. Az ÓSZ 700–900 évre, a Korán néhány évtizedre íródott.
  3. Az OT egy 39 könyvből álló könyvtár, a Korán egyetlen könyv.
  4. Az OT sokkal hosszabb könyv, mint a Korán, legjobb ötletem szerint legalább ötször hosszabb.
  5. Az OT sokféle irodalmat tartalmaz: történelmet, költészetet, spekulatív bölcsességet, közmondások gyűjteményét, törvénygyűjteményeket, istentiszteleti kézikönyveket, istentiszteleti dalokat és még a szerelmes verseket is. A Korán többnyire tartós buzdítás az engedelmességre és a hitetlenekkel szembeni fenyegetésekre.
  6. Az OT epikus elbeszélés keretein belül. A Koránnak nincs kontrolláló narratívája, ezért Mohammed életrajzainak és iszlám hagyományainak tanulmányozása olyan fontos a Korán tanulmányozása szempontjából.
  7. Ez ellentmondásos lesz, de az OT-ban nagyon keveset tudunk meg a magánszemélyekről. a kulcsfigurák közül, de eléggé Istenről. Isten a főszereplő az egész ÓSZ-ben. A Koránban a főszereplő Mohammed, akiről személyesen tudunk meg róla. Például Mohammed a Sura 66-ban elmeséli, hogy Isten azt mondta neki, hogy feleségei nem tilthatják meg neki, hogy olyat vegyen, ami megengedett, és ne próbáljon nekik tetszeni, hanem vállalja ezt a dolgot (egyes hatóságok szerint ez túl sokáig maradt feleség ”, Zainab, mert volt méze, mások azt mondják, hogy őt egy keresztény rabszolga ágyazásán fogták el az egyik felesége negyedében. Isten azt mondta Mohammednek, hogy nem kell betartania fogadalmát. Mohammed azt mondja, hogy ha felesége nem egyenesedik ki, akkor Isten jobb feleségeket enged meg neki, akik engedelmesebbek és vallásosabbak. Csak nincs semmi hasonló Mózesről.
  8. Azok a dolgok, amelyeket Istenről tanulunk az ÓSZ-ben, az ő szavai, tettei, a hittel viaskodó emberek révén jutnak el hozzánk. A Koránban Allahról megismert dolgok többnyire ismétlődő leírások és fenyegetések – nem elbeszélés. Allah sokkal egyszerűbb, mint az ÓSZ istene.
  9. Az ÓSZ-ben élő Isten dicsőségével, népének bűneivel és szenvedéseivel, valamint népének megmentésére irányuló szövetségi tervvel foglalkozik. Allah a Koránban nagyon aggódik Mohamed privát örömeivel és becsületével. Aggódik amiatt is, hogy adjon a szegényeknek, imákat mondjon, vigyázzon az özvegyekre, és pörkölje le azoknak a bőrét, akik elutasítják Mohammed üzenetét, majd a bőrt visszanövik és újra megpörkölik.
  10. Az Ószövetségben élő embereket bűnösként mutatják be, akik Isten kegyelmére és megmentésére szorulnak. Mózes megüt a sziklán, Aaron bálványokat készít, Júda eladja testvérét rabszolgaságnak, és lefekszik a menyével (Mohammed is ezt tette, de a Koránban dicséretes volt), Josiah ostobán harcba száll, David házasságtörést és gyilkosságot követ el. Mohammed a viselkedés „kiváló példaképe”, kritikán felüli személy.
  11. A Korán a Bibliából származó anyagot tartalmaz, de ennek nagy része megváltozik az ÓSZ-től. ÓSZ Mózesben a nagy próféta vétkezik, és nem lép be az ígéret földjére. A történetnek ez a része hiányzik a Koránból. Dávid bűne hiányzik, bár jelen van az a példabeszéd, amelyet Nathan mond, hogy Dávidot elkapja bűnében. A közös elbeszélések körüli teológia teljesen más.
  12. Az OT egy könyv, amely szankcionálja a fordítást. Két nyelven íródott: héberül és arámul. A Nehémiás 8: 8-ban a léviták lefordították az emberek számára a héber írásokat. Két évszázaddal Krisztus előtt a zsidók görög nyelvre fordították az ÓSZ-t. Ma egyetlen keresztény vagy zsidó sem mondja, hogy héberül kell olvasnia az ÓSZ-t. Az iszlám doktrína szerint a Koránt valóban el kell olvasni arabul, hogy valóban elolvassa a Koránt. Az ÓSZ-ben Isten emberi nyelven úgy beszél, mint egy isteni cselekedet, amely magában foglalja önmagát. A Koránban Isten arabul beszél.

Az ÓSZ és a Korán némi felszínes hasonlóságot mutat egymással, de ezek nagyon különböző könyvek.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük