Legjobb válasz
A ritmus a vizuális elemek (vonalak, formák, színek stb.) Szabályos távolsága, akárcsak a beüt egy zeneműbe. Ennek nem kell folyamatosnak lennie, amíg megismétlődik, így az 1–2–3, az 1–2, az 1–2–3, az 1–2 ritmikus mintázat éppúgy, mint az 1–2–1–2– 1–2–1–2.
A mozgás az az út, amelyet a szemed egy műalkotáson keresztül vezet. A ritmus segíthet ennek megvalósításában, de nem szükséges.
Warhol: erős ritmus és minta, nincs tiszta mozgás
Kandinsky: erős átlós mozgás, nincs érzékelhető ritmus vagy minta.
Végül ebben a képben van egy Erős mozgás, amelyet a tér (közelség és elrendezés), az ismétlődő forma és a homályos méret felhasználása hoz létre. A szem egy csapásra húzódik, bár a háromszögek elrendezése túl kaotikus ahhoz, hogy mintának vagy ritmikusnak lehessen tekinteni.
Válasz
A vizuális mozgás a művészetben az a kompozíciós fő használatával előidézett hatás, amelynek során a mű egyes területei vagy elemei a néző tekintetét ugyanazon mű másik területére irányítják; nincs különösebb góc vagy „pihenő” pont, amely uralja a kompozíciót. Nagyszerű példa Laocoon és fiai híres márványszobra, amelyet a Vatikán mutat be:
Karok, lábak, a torzók és az arcok egy pillanatra felhívhatják a szemedet, de mindegyik olyan helyzetben vagy szögben helyezkedik el, hogy a pillantást a kompozíció egy másik területére “mozgassa”. Tekintettel arra, hogy ez a mű állítólag a vergődő küzdelem pillanatát mutatja be, a forma és a vizuális vonal, valamint a téma gesztusa kiválóan alkalmas arra, hogy a néző szemét folyamatosan a szobor új részeire irányítsa, és tényleges mozgás, lehetetlen márványfaragásnál.
Rajzolásnál, festésnél, fényképezésnél vagy más 2D munkáknál gyakran használják a „harmadszabályt” (és gyakran a tanárok, és bármelyik képszerkesztő szoftver „vágás” funkciójának rácsvonalai javasolják azt az eszközt, amely elősegíti a kompozíció egyensúlyérzetének megteremtését, és gyakran azt eredményezi, hogy a néző tekintete egy vagy több erős fókuszpontba kerül, ahol a a szem végül megpihent. A harmadok szabálya a kép fő elemeit a sík függőleges vagy vízszintes felosztásaival egyenesbe helyezi.
Ez A fókuszpont „lehorgonyzó” hatása erőteljes stratégia lehet a kompozíció harmóniájának megteremtésében, de még Thomas Eakins evezős festményében is, amelynek mozgásra kell utalnia, a hatás az egyensúly és a nyugalom érzése.