Legjobb válasz
A tRNS-ek a riboszóma meghatározott helyein működnek a transzláció során, ami egy szintetizáló folyamat egy mRNS-molekula fehérje. A fehérjék aminosavakból épülnek fel, amelyeket kodonoknak nevezett három nukleotid mRNS-szekvenciák határoznak meg. Minden kodon egy adott aminosavat képvisel, és minden kodont egy specifikus tRNS ismer fel. A tRNS-molekula jellegzetes hajtogatott szerkezettel rendelkezik, három hajtűhurokkal, amelyek egy háromlevelű lóhere alakját alkotják. Ezen hajtűhurkok egyike tartalmaz egy antikodon nevű szekvenciát, amely képes felismerni és dekódolni egy mRNS kodont. Mindegyik tRNS végéhez a megfelelő aminosav kapcsolódik. Amikor egy tRNS felismeri és kötődik a riboszómában lévő megfelelő kodonjához, a tRNS a megfelelő aminosavat átviszi a növekvő aminosavlánc végére. Ezután a tRNS-ek és a riboszómák addig folytatják az mRNS-molekula dekódolását, amíg a teljes szekvencia fehérjévé nem válik.
Válasz
A transzfer RNS-ek vagy tRNS-ek szerves szerepet játszanak a fehérjeszintézisben minden életforma. A tRNS-ek antikodonokat tartalmaznak (három nukleotid hosszú szekvencia), amelyek a transzláció során az mRNS-eken kodonokká alakulnak (például az UCG-bázispárok az AGC-hez), és ezért a kovalensen kötött aminosavat juttatják a kialakuló peptidláncba. A bázis és az mRNS jobb kodonjának párosulása biztosítja, hogy a megfelelő aminosav hozzáadódjon a kialakuló peptidlánchoz. Ezért a fehérjeszintézis megkönnyítése mellett szerepet játszanak a fehérjeszintézis hűségének biztosításában is.