Legjobb válasz
Sapere aude – merje tudni / volna megértés / bölcs (átvitt értelemben)
Az Arany Hajnal Hermetikus Rendjének egyik alapító tagja, brit halottkém és szertartásos bűvész William Wynn Westcott nevével, mágikus mottójaként az Sapere aude -ot használta. Inkább a „merj bölcsnek lenni” ábrás értelmezést részesítette előnyben.
És ha a kiejtés aggodalomra ad okot: Hogyan kell kiejteni a Sapere aude -t latinul
Ez a kifejezés tetoválások és akadémiai művek címe esetén is népszerű.
Válasz
Sic transit gloria mundi . Így elmúlik a világ dicsősége.
Ezt a kifejezést először V. Sándor pápa (1378–1417) pisai koronázásakor használták, és szokás szerint 1409 július 7., a koronázás dátuma között intonálták, és 1963 (VI. Pál pápasága). A szertartás pompa és dísze közepette a pápának eszébe jutott a létezés átmeneti jellege, valamint az ezzel járó földi nagyszerűség és csillogás. Ez emlékeztet azokra a szavakra, amelyeket egy babérkoronát tartó társa vagy rabszolgája folyamatosan ismétel, miközben az ókori római diadalmasító mögötti szekéren lovagolva emlékezteti őt arra, hogy ő csak halandó a nagyszerű felvonuláson, amely az istenként kezelt győztes katonai sikerét ünnepli. Mivel a pápa szertartásos trónján viselte, a sedia gestatoria (a fuvarozók vállán egy gyakorlat 1978-ig folytatódott, majd felváltotta a popemobile ), a ceremóniamester háromszor állította meg a menetet, minden alkalommal térdre esve. A pápa előtt rézből vagy ezüstből készült nádat nyújtott, tetején parázsló lenszál, amely az emberi élet átmeneti természetének szimbóluma. Gyászosan és hangosan, amikor a len kiégett, a ceremóniamester ekkor intonált: “Pater Sancte, sic transit gloria mundi!” („Szentatya, így elmúlik a világ dicsősége!”). A Legfelsőbb Pápára így emlékeztettek a pápaság alázatos eredetére annak a galileai halásznak a személyében, aki elárulta Jézust, amikor egy mosónő szembesült vele.
1418-ban Thomas à Kempis írta ennek a mondának a változatát: az ő De Imitáció Krisztus : “ O quam cito transit gloria mundi ” (“Milyen gyorsan elmúlik a világ dicsősége “).
Itt van egy videó a XXIII. János koronázása során történt égésről:
à Kempis, Thomas. “1. könyv, 3. fejezet”. Krisztus utánzása: lefordítva latinról angolra . Keresztény Klasszikusok Éteri Könyvtára. Letöltve: 2010. november 11.
Bak, M. János, Koronázások: középkori és kora újkori monarchikus rituálék , o. 187., letöltve 2010. november 10.
Knowles, Elizabeth, szerk. (2005). A kifejezés és mesék oxfordi szótára (második kiadás). Oxford University Press.