Legjobb válasz
köszönöm az A2A-t,
Arpit Shukla már nagyon jó választ adott: )
Csak annyit szeretnék hozzáfűzni, hogy a prokarióták is általában 1–10 mikrométer között vannak, míg az eukarióta sejtek nagy része nagyjából 10 és 100 mikrométer között mozog (és ezen kívül a strucctojást tekintik a legnagyobb állatsejtnek)
Összehasonlítanak más sejttípusokkal abban is, hogy DNS-jük (mivel az egy kör alakú kromoszóma) sokkal egyszerűbb, mint az eukariótáké, amely gyakran rendelkezik olyan DNS-szekvenciákkal is, amelyeknek látszólag nincs célja, vagy amelyek átültethetők elemek (más néven transzpozonok).
A prokarióták peptidglikánréteggel rendelkeznek, akár külső sejtfalként (Gram-pozitív), akár két sejtmembrán közötti „homokvarázsolt rétegként” (Gram-negatív), amelyeknek az eukariótáknak nem kellene lenniük. p>
SZERKESZTÉS: Elfelejtettem megemlíteni Archaeát. nagyon prokarióták, és membránjaikban vagy sejtfalakban nincs peptidoglikán, ehelyett nagyon sajátos típusú membránjuk van ( Archaea , ennek a linknek meg kell adnia érdekes olvasmány és rávilágított a membrán biokémiai összetételének tényleges különbségeire, valójában megfelelő összehasonlítást mutat a prokarióták és az eukarióták között is.
A fenti képnek (Campbell és Reece Biology című könyvének jóvoltából) gyors áttekintést kell adnia még több különbségről, amelyeket még nem adtam meg. a válaszok itt kiválóak:
De a prokariótákból hiányzik egy mag, ami azt jelenti, hogy DNS-jük szabadon lebeg a citoplazmában, és hiányoznak a membránhoz kötött organellák is. Ide tartozik az endoplazmatikus retikulum, a Golgi-készülék, a lizoszómák, a vakuolák, a mitokondrium, a kloroplasztok (azt hiszem, hiányoznak ezek közül néhány, de megkapja a pontot, nincsenek membránhoz kötött organellák) amelyeket fehérjetermelésre használnak, ami minden élőlény számára szükséges. G