A legjobb válasz
Először mindent meg kell értenie a CC kötvény
1. elsődleges szénatom : egy szén kapcsolódik
- pl. : CH3 − CH3 etánnak hívta
2 . másodlagos szénatom : két szén kapcsolódik
- pl. : CH3-CH2-CH3 propánnak nevezett
3. harmadlagos szénatom: három szén kapcsolódik
- pl : (CH3) 3 – CH ter-butánnak hívják
4. Kvaterner szénatom : négy szén kapcsolódik
- pl. : (CH3) 4 – C nevű neopentán
a CC kötés megértése után,
az első részed az,
K: izopropil, más néven sec-propil
, mert:
fontolja meg a CH3-CH (OH) -CH3 izopropil-alkohol példáját
Melyik funkciócsoportban kapcsolódik az OH a második szénatomhoz, a középső szénatomhoz pedig két másik szénatom kapcsolódik, ezért sec – propilalkohol és izopropanol
és a kérdésed egy másik része a következő:
K: A t-butilt nem nevezik neobutilnak
, mert:
fontolja meg a ter-butil-alkohol (CH3) 3 – C (OH) példáját
Melyik funkciócsoportban kapcsolódik az OH a középső szénatomhoz, amelyet három másik szénatom köt össze, ezért középső a szén ter- szénatom
div id = “80d2 73c368 “>
neo- vegyület szénnek kapcsolódnia kell más négy szénatom atomhoz, ezért kvaterner szénatomnak hívta
példa: neopentán (CH3) 4 – C
Kép forrása: Google
Remélem, hogy hasznos lesz az Ön számára !!!!!!
ha tetszik az ans, ne felejtsd el szavazni. ) =
Válasz
Ezt a típusú előtagot használják a szerves vegyület általános nómenklatúrájához.
(1) Iso- előtag: – Ezt az előtagot azon szerves alkánvegyületek nómenklatúrájára kell alkalmazni, amelyek alkil-vegyületet tartalmaznak a szerves szén hosszú láncának második utolsó szénatomjában. Tekintsük a következő példát az ilyen típusú előtagokra.
Például: – CH3-CH2-CH (CH3) -CH3, Tekintsük ezt a példát: 2-metil-bután. Itt a hosszú szénlánc második utolsó szénatomja tartalmaz metilcsoportot. Ennek a vegyületnek a nómenklatúra szabálya szerint használhatjuk az Iso-t az általános nómenklatúra előtagjaként, és mivel itt öt szén van jelen a teljes vegyületben, ezt a vegyületet is elmondhatjuk Iso-pentánként. – előtag.
(a) CH3-CH2-CH2-CH (CH3) -CH3 – ez a vegyület izohexán, mivel itt 6 szénatom van a vegyületben.
(b) CH3- CH2-CH2-CH2-CH (CH3) -CH3 – ezt a vegyületet izo-heptán néven ismerjük, mivel itt hét szén található.
(2) Neo előtag – Ezt az előtagot egy hosszú alkánláncra alkalmazzák amelyek két alkilcsoportot tartalmaznak a láncvegyület utolsó második szénatomján.
Tekintsük a következő példát.
CH3-C (CH3) 2-CH3. Itt ez a vegyület két alkilvegyületet tartalmaz egy hosszú alkánlánc második szénatomján. Tehát a Neo előtagot alkalmazhatjuk erre az összetételre az általános nómenklatúrához. Tehát ennek a vegyületnek a neve neopentán, mivel itt öt szénatom van a vegyületben.
Tekintsük a következő példát.
(a) CH3-CH2-C (CH3) 2- CH3 – Ez a vegyület Neo-Hexán néven ismert, mivel hat szénatom van jelen a vegyületben.
(3) Sec – előtag vagy másodlagos. Ezt az előtagot olyan komponensre alkalmazzuk, amelyben bármely funkciós csoport szekunder szénhez kapcsolódik.
CH3-CH (OH) -CH2-CH3. Ebben a vegyületben a hidroxil-vegyület másodlagos szénnel kapcsolódik. Tehát ezt a vegyületet szek-butanol néven ismerjük. Iso-előtag akkor alkalmazható, ha a hosszú lánc utolsó második szénatomján csak alkilcsoport található.
(4) Tert-előtag.
A terc-előtag és a Neo közötti különbség akkor alkalmazhat terc-előtagot, ha a vegyület tercier szénén egy funkcionális csoport van, ahol Neo előtagként alkalmazható, ha a hosszú láncú vegyület második utolsó szénatomján csak két alkilcsoport található. az információ ezen a linken keresztül halad t-butil, szek-butil, n-butil és izobutil