Legjobb válasz
Az anionnak, egy negatív töltésű ionnak több elektronja van, mint semlegesben atom állapot (például Cl-). Mivel több elektronja van, de ugyanannyi protonja van, az elektronok gyengébb vonzerőt „éreznek” a pozitív töltésű magból. A negatív töltésű elektronok között nagyobb az elektrosztatikus taszítás is, ami azt jelenti, hogy az elektronok erősebben eltolják egymást. E két tényező kombinációja kiterjeszti az atom elektronfelhőjét, ezzel az atom sugara. Tehát az új, létrejövő anion nagyobb, mint a szülőatomja.
Válasz
Kétféle ion létezik: kationok, amelyek pozitívak, ezért vonzódnak egy katódhoz, és negatív anionok, amelyek vonzódnak egy anódhoz. Könnyen ionizálódó elemek a periódusos rendszer jobb végén található halogének, amelyekhez egy elektronra van szükség a külső héj kitöltéséhez, ezáltal negatívvá válnak, valamint a bal oldali alkáli- és alkáliföldfém-elemek, amelyek inkább elveszítenek egy vagy két elektronot, így a hátrahagyott külső héj teljes és így pozitívvá válik. Tehát a halogének anionokat alkotnak egy újabb elektron hozzáadásával, ami egy népesebb, és ezáltal nagyobb külső héjat eredményez. Két példa: a halogén-fluor (Z = 9) 71-től (semleges) 133 pm-ig (anion) és az alkáli-nátrium (Z = 11) 186-tól (semleges) 98-ig (kation) (pm jelentése pikométer, vagy 10 ^ -12 méter).