Legjobb válasz
Az egyszerű válasz az, hogy a pánszláv mozgalom többnyire a Század, a napóleoni háborúk következtében kezdődött. Ezért a 19. században tervezett zászlók általában pánszláv színeket használtak; a korábban vagy később tervezett zászlók eltérő szimbolikát használnak.
A pán-szláv mozgalom valószínűleg kék-fehér-piros színeit Oroszország zászlajára alapozta, amely már több mint egy évszázada fennállt – bevezették Nagy Péter írta 1693-ban. A hagyományos történet szerint az orosz zászló valójában a holland zászló másolata volt, színét felcserélve. Peter a Holland Köztársaság csodálója volt, és fiatalon még inkognitóban is oda utazott, hogy megismerje a nyugati kultúrát és technológiát.
Az orosz zászló, valószínűleg a pánszláv színek kezdeményezője
Hollandia zászlaja, amelyen az orosz zászló maga állt (állítólag).
Másrészt a vörös, a fehér és a kék a leggyakoribb szín minden korai vagy hagyományos zászlónál, abból az egyszerű okból, hogy A legkönnyebben és legolcsóbban elkészíthető színek a fejlett vegyi technológiát megelőző napokban élénk zöldeket, narancsokat, sárgákat és feketéket adtak nekünk. Ezért egyszerűen véletlen lehet, hogy az orosz zászló ugyanazokat a színeket használta, mint a holland zászló (és a francia, valamint a brit, az amerikai és a norvég zászló …)
Az 1848-ban Európát elsöpörő nacionalista forradalmak nagy hulláma alatt azonban Közép- és Kelet-Európában az aktivisták mind pánszláv színekkel integetnek, hogy szimbolizálják a nemzeti önrendelkezés iránti vágyukat. Noha az 1848-as forradalmak többsége kudarc volt, a nacionalisták addig folytatták a függetlenséget, míg végül sikeresek voltak. Szlovákia zászlaja ebből az időszakból származik; így teszik a volt Jugoszlávia (Szerbia, Horvátország, Szlovénia) különböző nemzeteinek zászlajait is. Orosz zászló, mint saját, de megfordult, hogy megkülönböztesse!
Szlovákia zászlóját először a forradalmárok húzták 1848-ban. Más szláv nacionalisták, például Szerbiában és Horvátországban, hasonló zászlókat fogadtak el egyidőben.
A cseh zászló meglehetősen eltérő eredetű. A Cseh Királyság hagyományos címere vörös alapon fehér oroszlán volt. Amikor Csehszlovákia 1918-ban függetlenné vált, eredetileg olyan zászlót fogadott el, amelyet vízszintesen egyszerűen ketté osztottak, fehérre, pirosra. Sajnos ez megegyezett az új lengyel zászlóval, ami zavart okozna. Ezért 1920-ban a csehek megállapodtak abban, hogy kék háromszöget adnak a zászlóhoz, hogy megkülönböztessék azt a lengyeltől. A kéket azért választották, mert Szlovákia zászlajában jelent meg; de valószínűleg az is befolyásolta, hogy a piros-fehér-kék a pánszláv szín.
A cseh zászló eredetileg csak vörös és fehér volt, de hozzáadta a kék háromszöget, hogy meg lehessen különböztetni a lengyel zászlótól.
Mint a csehek , a lengyelek a középkor óta használják a vörös és a fehér színt hagyományos színeiként, mivel Lengyelország címere vörös alapon fehér sas volt. A modern lengyel zászlót először 1831-ben használták, de legalább 1632 óta hasonló, különböző kombinációjú vörös és fehér csíkokat használnak.
Lengyelország hosszú évszázadok óta használja a vörös és fehér színét; ennek a zászlónak kevés köze van a pán-szláv mozgalomhoz.
Bulgária zászlaja valójában szintén Oroszország zászlaján alapszik. Amikor azonban 1877-ben létrehozták, úgy döntöttek, hogy a zöldet kékre cserélik, így a két zászló különbözik egymástól. (Egyébként ez az olasz zászló esetében is érvényes: Napóleon a francia zászlóra alapozta, de kék helyett zölddel). Láttam egy olyan beszámolót, amely azt állította, hogy a zöldet választották a “szabadság színének”, de ezt semmi hivatalos nem támogatja.
Bulgária zászlaja az orosz zászlón alapul, kivéve a zöld helyett kék.
Ami a második világháború után létrehozott modern államokat illeti, zászlóik nem használják a pánszláv színeket, mert ezek az országok szerették volna megemlíteni, hogy elszakadtak korábbi domináns hatalmaiktól.
Fehéroroszország zászlaját 1995-ben vezették be. A zöld színt a „remény, a tavasz és az újjászületés” szimbólumaként választották az újonnan független ország számára, míg a vörös a dac színe volt, amely mind a Fehéroroszország középkori védelmezőinek zászlói a német keresztesek ellen a 15. században, valamint a partizánok és a Vörös Hadsereg katonáinak zászlói, akik a második világháborúban legyőzték a nácikat. Végül, a zászlókban a hagyományos minta “Fehéroroszország” ősi kultúráját és “lelki gazdagságát” szimbolizálja. Mint ilyen, a zászlót egyértelműen erős politikai üzenet küldésére tervezték, amelynek semmi köze a pánszláv egységhez.
Fehéroroszország zászlaját arra tervezték, hogy határozottan kinyilvánítsa a függetlenséget és a hagyományos értékek megújulását.
Ukrajna zászlóját hivatalosan elfogadták 1992-ben, bár a kék és az arany színét állítólag már a kijevi “Rusz idején” használták az ország szimbolizálására. Hivatalosan ők képviselik a kék eget és arany gabonamezőket, amelyek Ukrajna országát jellemzik.
Ukrajna zászlaja állítólag kék eget képvisel a gabona.
Bosznia és Hercegovina zászlaját szándékosan próbálták megszakítani a múlttal és újrakezdeni, így teljesen ellentétben állva a volt Jugoszlávia és alkotóelemeinek zászlóival. meglehetősen szándékos volt. A háromszög a nemzet három közösségét (szerb, horvát, bosnyák) képviseli, a színek és a csillagok szándékosan az Európai Unió zászlajára épültek, hogy megmutassák, hol látja Bosznia-Hercegovina a jövőjét.
elutasították és az uniós zászló sötétkékre cserélték – nem tudom, hogy ez a választás politikai vagy esztétikai jellegű volt-e!
Bosznia és Hercegovina zászlaját szándékosan a lehető legkülönbözőbbé tették a régió többi zászlajával, hogy szimbolizálja az új kezdetet.
Macedónia zászlaja, ahogy Mitar mondja, az ókori Macedónia szimbolikáján alapszik: konkrétan a Nagy Sándor Fülöp apjának Fülöp sírjába vésett napmintázat. Ez az állítás, amely szerint a macedón örökséget örökölte, feldühítette a görögöket Érdekes módon a macedón nemzeti himnusz, amely az “új szabadság napjára” hivatkozik, már 1943-ban összeállt, tehát ez nem új szövetség.
Macedónia zászlaja az ókori királyság szimbolikáját használja Macedónia annak érdekében, hogy igényt tartson Nagy Sándor örökségére.
Montenegró 2004-ben elfogadott új zászlaja a kormány szerint visszatérés Montenegró hagyományos régi zászlajához. amelyet eredetileg a Crnojević-dinasztia használt a 14. században, és a 19. században független Montenegró zászlaja volt.
Montenegró zászlaja a címeren alapszik a régió középkori uralkodói.
Koszovó zászlaját 2008-ban fogadták el egy nyilvános verseny után, amelyre 933 pályázat érkezett. A tervező szerint a színek olyanok voltak, mint a BH színei – úgy döntött, hogy képviseli az “euro-atlanti” hatalmakkal (EU és NATO) való együttműködés reményét. Az ország térképének használata a zászlóban nagyon biztonságos, politikamentes választás; a hat csillag célja az albánok képviselete is, A harmonikusan együtt élő szerbek, romák, bosnyákok, törökök és macedónok.
Koszovó zászlaját úgy tervezték, hogy a lehető legsemlegesebb és inoffenzívabb legyen.
Válasz
Ez csak a véleményed, mert nem vagy szláv. Kultúránk hasonló lehet számodra, és nyelvünk valószínűleg ugyanúgy hangzik neked is. De óriási különbségeket látunk gondolkodásmódunk között; kultúránk néha nagyon eltér, csakúgy, mint a modorunk, és vannak olyan nyelvek, amelyekből talán úgy értünk, mint 5 szó a 100-ból. Úgy értem, szláv nyelv. És ne mondd: “Lehet, hogy csak te vagy, mert hülye vagy, más emberek biztosan képesek arra.” Nem. Mi nem nem érti mindent , amit más szláv idegen mond nekünk.
- Egyébként ez a képregény tökéletesen szemlélteti a szlávok közötti kapcsolataink közötti különbségeket:
Például vannak nyugati szlávok, például lengyel, cseh, szlovák és regionális változataik. Tőlük, mint természetes születésű cseh, talán 30–60 százalékot természetesen megértek. majd a mondat többi részét kontextusból kell kitalálnom. Ennek eredményeként meg fogom érteni a mondanivalójuk 80–90 százalékát.
Aztán vannak keleti szláv nyelvek, például az ukrán, az orosz és a belorusz nyelv. természetesen értem őket, más néven találgatás nélkül? Nem, egyáltalán nem. Talán tetszik ez az 5 szó a 100-ból, ha egyáltalán . Fogalmam sincs, mit mondanak nekem. Általában eléggé dühösek, főleg, ha oroszok, mert a Szovjetunió idején szüleinket kényszerítették orosz nyelv megtanulására. Én a kommunizmus korában születtem, igen, de általános iskolába kezdtem el 1992, amely három évvel a kommunizmus bukása után következik be. Ez már demokráciában volt, és németül és angolul tanultunk. Tehát nem, nem értem az oroszokat. De néhány orosz továbbra is jogos gyarmatának tekint minket, csakúgy, mint a britek az indiánokat, és bizonyára ne tetszik, amikor azt mondjuk nekik, hogy nem értjük őket.
És a végső nyelvi csoport a délszláv nyelvcsoport, más néven a Balkánon vagy annak közelében élő emberek. hozzá. Ezek a horvátok, a szerbek, a szlovének (vannak szlovákok és szlovének, nagy a különbség), macedónok, bolgárok stb. Tőlük megértem talán 20–50 százalékot természetesen, és a kontextusból kitalálhatom, hogy talán egész beszédük 60-70 százaléka. Ez az, ha szerencsés vagyok . De mindig másodszor tippelek magamra, és gyakran tévedek.
És ez csak a nyelvek .
Ami a kultúrát illeti, nemzeteinket, csakúgy, mint bárhol a világon, mindig betolakodóink és szomszédaink befolyásolták.
A Balkánt erősen befolyásolta a Török Oszmán Birodalom. Kényszeruralmuk alatt régóta voltak. Láthatja táncstílusukban, ruházatukban, szokásaikban stb. A tánc stílusa általában eszeveszett, amikor az emberek a zsebkendőjüket forgatják a levegőben, és a hop-hop-hop, mint a tánc, a vonaltánc, valamint a férfiak és nők külön. A horvát nőknek még olyan táncuk is van, amelyben egy boroskannával a fejükön egyensúlyoznak.
Az ukránok, a beloruszok és az oroszok szintén nagyon eltérő táncstílussal rendelkeznek. A férfiak magas vörös wellington csizmát és pantallont, laza fehér inget, nagy öveket és a szláv csoportoktól eltérő fejfedőt viselnek. Télen ez általában valami hatalmas, meleg és bolyhos, állati szőrből készül (boltokban lehet vásárolni, a sapkákat már senki sem készíti). A táncstílusuk akrobatikusabb. A férfiak félig behajlítva lebegnek a levegőben, vagy a kezükre esnek, lábukat a levegőbe dobják és nagyon magasra rúgnak. A nők vidáman táncolnak a lábukkal a levegőben, zsebkendőt lengetve, vagy lassan lebegnek körökben. Hosszú szoknyájukkal úgy néznek ki, mintha nem sétálnának, hanem gördeszkán mennének. A tánc általában merész .
A csehek, lengyelek és szlovákok – és ezúttal a SZLOVÉNOK is, bár technikailag a Balkán előtti országokhoz tartoznak – a legkülönbözőbb csoportok. Mindannyian az Osztrák-Magyar Birodalomban voltak, ezért bizonyos fokig NÉMETELEK. Láthatja táncaikban, szokásaikban és öltözködési stílusukban. Különösen Csehország volt nagy német és osztrák befolyás alatt, mert földrajza „beleharap” Németországba. És közvetlen szomszédok vagyunk. A többi szláv „kisnémeteknek” hív minket (nem viccelünk), mert amit németektől kaptunk, az rendi érzékünk volt, bár csak a többi szlávhoz képest. Csehországban a rend inkább egy erősen szervezett káoszra hasonlít, de mégis egyfajta rend. A cseh országrész (3 részből áll, Csehország, Morvaország és Szilézia) áll a legközelebb Németországhoz kultúra, zene, táncok és modor tekintetében, különösen a szláv Morvaországhoz vagy a Polonizált Sziléziához képest.
SZERKESZTÉS: Ezenkívül vallási különbségek vannak köztünk szlávok között.Kelet-Európa általában hagyományosan ortodox, míg Közép-Európa többnyire római katolikus. A Balkán hajlamos megosztani mindkét vallást, keveredve az iszlámmal. És ez csak a hivatalos vallási gyakorlat. Nem hivatalosan mi csehek 80\% -ban ateisták és agnosztikusok vagyunk (mi vagyunk a világ 7. leg ateistább országa, és a leg ateistább ország Európában), míg a szomszédos lengyelek Európa legvallásosabb és katolikusabb országa (a spanyolokkal együtt), és a világ egyik legvallásosabb országa, sőt saját pápájuk, II. Ez maga is nyilvánvalóan újabb súrlódást eredményez, különösen, ha az egyházi attitűdök befolyásolják a A lengyelek hagyományosan jórészt antiszemita és melegellenes jogok, míg mi csehek nem adunk semmit. Itt lehetsz meleg, és beledughatsz egy nyelvet a partnered torkába, és bár néhányan megjegyzést fűznek hozzá, vagy lesz néhány észrevételük, valójában senki érdekel. Mi még a legtoleránsabb európai nemzet vagyunk, amikor a házastársi hűtlenségről van szó. Ez a sör. Úgy viselkedünk, mintha 24/7 részegek lennénk. Csak teljesen lazán vagyunk mindenben. Igaz, nem vagyunk lusták, de mégis lazák, és szeretjük panaszkodni (mennyire jellemzően Kelet- és Közép-Európa – ezt még a németek és osztrákok is szeretik … de nem ilyen skálán), de még mindig elég békések vagyunk, legalábbis mondjuk a Balkánt. Közép-Európa általában békésebb, mint más szláv társaik, ÉS hajlamosak vagyunk inni társadalmilag, mint a spanyol. Ez azt jelenti, hogy elmész egy kocsmába sörözni és barátkozni. Senki sem részegen hazudik a vagy akár az asztal alatt . És amikor iszunk, általában sörhöz, holdfényhez és borhoz fordulunk. Kelet-Európában a kocsmába mennek – ill. otthon isznak – részegre, és az első számú alkoholista választásuk többnyire vodka. emelje ki az összes lövés további okát: „Putyinhoz! A húgom új babájának! A bátyám válására ettől a csúnya szarbol! A mai remek vacsorára! A Laika űrbe lövésére! túlzok, természetesen , de ez így megy oda. Azt gondolják, hogy csak barátságos, míg mi nyugati szlávok hajlamosak alkoholistának tekinteni őket.