Legjobb válasz
A Bae semmit sem jelent dánul, itt nem szó. Ha nincs hozzáférésünk egy dán billentyűzethez, az ae működhet az æ helyettesítőjeként, és így azt lehet vitatni, hogy a bae és a bæ ugyanaz a szó. De az emberek nem írják a bae-t bæ-nek, még akkor is, ha hozzáférnek egy dán billentyűzethez. Tehát annak ellenére, hogy a bæ kakit jelent, a bae nem azt jelenti, hogy kakil.
Válasz
Erről egész könyveket lehetne írni.
Ha összehasonlítja a svéd és a norvég nyelvet különösen a saját belső nyelvjárásaik közötti különbségek ugyanolyan nagyok, mint a két nyelv írott, szabványos formái közötti különbségek.
A dán a furcsa a kiejtés tekintetében, amely meglehetősen elmosódottan hangozhat. és homályos a norvég / svéd fülek számára. Ezzel szemben a képzetlen dánok gyakran még a norvég és a svéd nyelvet sem tudják megkülönböztetni általános hangzásuk alapján.
A dánnak csak két neme van a főnevekben (Common és Neuter); A svédnek és a norvégnak három neme lehet (férfias, nőies, semleges). Ugyanakkor a standardizált svéd ( Rikssvenska ), valamint a norvég elegánsabb és irodalmibb formái szintén csak két nemet használnak.
Írott dán és a norvég közeli. A fő különbség az, hogy a magánhangzók után a dán ortográfia gyakran mutat puha mássalhangzókat (B, D, G), ahol a norvég és a svédnek vannak mássalhangzói (P, T, K). Példák: dán bog “book” = norvég / svéd bok , dán gade “street” = Norw. kapu , svéd gata .
Az utolsó példa azt is szemlélteti, hogy A – e nyelvű norvég és dán szavak gyakran – a svédül jelennek meg. A dán kvinde „nő” a norvég kvinne kifejezésnek felel meg, svédül viszont a kvinn a . (Ez utóbbi forma előfordulhat norvégul is, de akkor mint a „nő” határozott alak; ez svéd nyelven kvinnan , ami megfelel a kvinnen irodalmi vagy felsőbb osztályú norvég nyelven. Összezavarodott még?)
Az alapszókincs nagy része megegyezik a három nyelvben, lehetővé téve kisebb fonológiai és ortográfiai variációk (például kvinde / kvinne / kvinna a fenti példában). Egészen lehetséges olyan egész mondatokat szerkeszteni, amelyek lehetnek norvég vagy dánok, pl. dette er en hest „ez egy ló” (bár könnyen észlelhető lenne az akcentus különbsége, ha egy norvég és egy dán ezt felolvassa). A svéd változat is alig különbözik egymástól: Detta är en häst. De ki kell keresni néhány híres „hamis barátot”, mivel amikor a rolig jelző teljesen más dolgokat jelent svédül és norvégul („vicces ”, Illetve„ nyugodt ”).
Lesznek mindenféle finom szemantikai különbségek is. A norvég lage „make” kifejezés megfelel a dán lave -nak, de az utóbbit gyakran használják a „do” általános értelme. Amikor én (norvég) utoljára Koppenhágában jártam, egy ponton rossz irányba fordultam, és egy biciklis elé léptem; egy hirtelen fordulat után nagyon retorikus kérdést kiabált velem: „ Hvad laver du?” (Mit csinálsz?) Az etimológiai norvég megfelelője a következő lenne: Hva lager du? ”, de ez csak azt jelentheti, hogy„ Mit csinálsz? ” A „do” szavunk gjøre , bár ennek is van dán rokon gøre ; van egy svéd rokon is: göra.
Ez utóbbi példa azt is szemlélteti, hogy a svéd helyesírás hogyan használja a ö ahol a norvég és a dán a ø -ot részesíti előnyben. Hasonló eset a svéd ä ; A norvég és a dán helyette æ van. Norvégként (vagy dánként) mindig felteszi a kérdést, hogy helyénvaló-e olyan helyesírást használni, mint a „Malmø” a svéd város Malmö számára. A Ø betű könnyen elérhető a billentyűzeteinken, és minimális erőfeszítést igényel, hogy kiderüljön, hogyan kell írni Ö…
A svéd preferencia a ä és ö a német befolyásnak tulajdonítható, ami néha a szókincsben is érezhető.Például az „újság” svéd tidning , amely közvetlenül megfelel a német Zeitung kifejezésnek; A dán és a norvég a francia eredetű avis szót használja helyette.
Ezt a végtelenségig kibővíthetném.