Legjobb válasz
A glaswegiek (vagyis a skót Glasgow városából érkezők) imádják, abszolút imádják pakora , különös tekintettel a zöldséges változatra.
Mondhatom, hogy a pakora angolra (vagy bármely más nyelvre), ha Glasgow-ban tartózkodik: ha van egy hindi-urdu szó, amelyet mindenki tud Glasgow-ban, akkor ez az. Használhatja a pakora szót Glasgow-ban, és mindenki meg fogja érteni, mire gondol. Nincs szükség lefordításra.
Látja, hogy mi skótok – különösen azok, akik az ország nyugati részéről érkezünk – ismertek a rántott ételek iránti szeretetünkről. Kicsit sztereotípia lehet (vörös hajú, karcos férfiak mellett, akik whiskyt isznak, és Irn Bru reggel nyolc órakor – nem! ), de van benne egy szem igazság. Tehát, amikor az 1960-as években nagyjából „indiai” ételek érkeztek Glasgow-ba, pakora szerepelt az étlapon – és még soha nem volt ilyen. (Egyébként itt az „indiai” szó körül fordított vesszőket használom, mert a város számos „indiai” étterme tulajdonképpen pakisztániak tulajdonában van és üzemelteti őket, de az éttermek szinte mindig „indiánként” írják le magukat.)
Mi nem tetszik? Forró, ropogós, fűszeres, és olyan mártással van ellátva, amelyet megpróbálhatna otthon elkészíteni, de mindig jobb az íze in situ az étteremben. Csak megteszi. A glasgow-i indiai éttermek pakora színvonala és hírneve szerint élnek és halnak meg: ritka az étkezés egy glasgeni indiai étteremben, amely nem egy nagy lemez pakora , amelyet mindenki megoszthat. Egy indiai étterem Glasgow-ban, amelynek menüjében nincs pakora , bezárhatja az ajtaját is, mert senki sem fog jönni.
Képzelje el a meglepetésemet, amikor tinédzserként „délre jövök” Angliába, és felfedezem, hogy sok angliai indiai étterem nem tartalmaz pakorát a menüben (vagy ha mégis, akkor ez a kevésbé kedvelt csirke változat, amelynek az állaga vagy ropogása nem azonos a növényi unokatestvérével). A travesty! Ehelyett az angliai indiai éttermek többségében a „rituális kezdő” poppadums chutney-val. Az évek során megszoktam ezt a „furcsa” angol gyakorlatot (mint oly sokan). Mivel azonban az ujjaimmal osztom fel a zillionth vacsora-tányér méretű poppadum , nem tehetek róla, hogy hiányoznak az angliai indiai éttermek éttermei ki – sokkal jobban élveznék néhány frissen készített pakorát tangy szószban! Ez mindenképpen egy dolog, amit Skócia jobban teljesít, mint Anglia – az indiai éttermek kezdője!
És nem, egy hagyma bhaji (ami Angliában a legtöbb indiai étteremben kapható), bár hasonló a pakora -hoz, itt nem „vágja le a mustárt”. Először is túl zsíros (és ez egy skótból származik!). Nem, ez az igazi – pakora vagy mellszobor.
Összefoglalva tehát azt hiszem, hogy ez a cikk az én hosszú utat mondani, hogy nincs szükség angol fordításra a pakora kifejezésre. Az eredeti szó remekül működik, és határozottan belépett az angol nyelv lexikonjába – legalábbis Glasgow-ban.
Is mise le Meas , Eòghann
Ez az, amit keres – nem fogad el helyettesítőt !
(Az előtérben lévő rózsaszínű mártás egyedülállóan glaszke módon tálalható pakora : valójában nem is olyan nehéz készítsen, ha tud, hogyan kell, de, mint a fenti cikk mondja, mindig jobb az íze az étteremből, mint ha saját maga készíti otthon. Éttermek, amelyek pakora readymade chili szósz, chili ketchup, tamarind szósz stb. – valójában bármi, kivéve a rózsaszín mártást – parancsikont választanak. Mindig kérjen rózsaszín mártást! )
( Kép tisztességes felhasználása oktatási, nem kereskedelmi célú felhasználásra Oses: semmilyen szerzői jogot nem sértenek. Ha ez a kép a tiéd, és szeretnéd, ha eltávolítanám a cikkből, kérlek, tudasd velem az alábbi megjegyzéseket, és szívesen eltávolítom. )
Válasz
Mulk Raj Anand vicces fordítással rendelkezik a „pakoras” kifejezésre: „Olívaolajban sült kukoricalisztes galuska.A kellő bocsánatkéréssel a nagy író előtt, inkább hibákat keresek a hosszú kacskaringós kifejezéssel. Először is nem a kukoricalisztet, hanem a grammlisztet (besan) használják a „pakorák” készítéséhez. A „gombóc” ellen nincs kifogásom, de a „sütés” helytelen. Másodsorban a folyamat mélysütés, Indiában pedig a sütéshez használt olaj mustárolaj. Talán Mr. Anand a nyugati közönségnek írt, ezért lehet, hogy céltudatosan használta az olívaolajat. Kíváncsi vagyok, miért nem áll jól a „pakoras”