Legjobb válasz
Az alaposság szemléltetésének kényelmes módja az elektronpárok elérhetőségén alapszik …. minél elérhetőbbek az elektronok, annál könnyebben elérhetők adományozható, hogy új kötést alakítson ki a protonhoz, és ezáltal az erősebb bázishoz.
Kulcsfontosságú tényezők, amelyek befolyásolják az elektronpár rendelkezésre állását egy alapban , B
CH3-> NH2-> HO-> F-
Elektronegativitás. A periódusos rendszer ugyanazon sorában levő atomok összehasonlításakor minél több elektronegatív az elektronokat adományozó atom, annál kevésbé hajlandó megosztani ezeket az elektronokat egy protonnal, így annál gyengébb az alap.
F-> Cl-> Br-> I-
Méret. A periódusos rendszer ugyanazon csoportján belül levő atomok összehasonlításakor minél nagyobb az atom, annál gyengébb a HX kötés, és annál alacsonyabb az elektron sűrűsége, így gyengébb bázis lesz.
RO-> RCO2-
Rezonancia. A karboxilátionban RCO2- a negatív töltés 2 elektronegatív atomon delokalizálódik, így az elektronok kevésbé elérhetőek, mint amikor egy adott atomon lokalizálódnak, mint a alkoxid, RO- .
Egyes általános szerves bázisok általános savasságának alakulása :
Ne feledje, hogy a szerves kémikusok hajlamosak úgy gondolkodni a bázisokról, hogy konjugált savjaik pKa-ját vizsgálják, azaz B-re gondolnak, ha megnézzük a BH savasságát. Ennek következménye, hogy minél magasabb a rokon konjugált sav (BH) pKa-ja, annál erősebb a B-alap.
Válasz
A lúgosság a kémia egyik legalapvetőbb és legkönnyebb fogalma. meghatározható az adott sav bázissal helyettesíthető hidrogénatomjainak számaként. Ez nem értelmezhető félre az adott sav hidrogénatomjainak számaként. Például a H3PO2 hipofoszforsav 3 hidrogénatomot tartalmaz, de csak egy helyettesítőt tartalmaz ble hidrogén. Így egybázisú.
A cserélhető hidrogénatomok kapcsolódnak az oxigénatomokhoz, és nem azok, amelyek a központi fématomhoz kapcsolódnak. A közvetlenül kötöttek csökkentő karaktert játszanak.