A legjobb válasz
Az ammóniumnitrát molekulaképlete NH4NO3
A képlet súlya 80 egység lenne.
Az NH4NO3 grammos moláris tömege így 80 g lesz.
16 g NH4NO3 van.
Nem. Mól NH4NO3 = 16/80, azaz 0,2 mól ammónium-nitrát.
1 molekula NH4NO3 1 atom N-t tartalmaz. A nitrogénatomoknak és ezért 0,2 mol NH4NO3-nak 0,2 mol nitrogénatomnak kell lennie.
Válasz: 0,2 mol nitrogénatom.
Válasz
A legtöbb robbanóanyag áll oxidálószer és reduktor keverékét. Vagy keverékként (fegyverpor), molekulaként (trinitrotoluol, TNT) vagy sóként, például ammónium-nitrátként létezhetnek. Az ammónium-nitrát gáznemű ammónia és nagyon tömény salétromsav reakciójával képződik egyszerű sav-bázis reakcióban. Ezután szárítják. A só, ammónium-nitrát bomlási hőmérséklete körülbelül 200 ° C. Úgy gondolják, hogy a savas bázis reakciója megfordul, így gáznemű ammóniát és különféle gáznemű nitrogén-oxidokat kapunk. Ekkor az ammónia redukálószer, a nitrogén-oxidok pedig oxidálószerek. Ezeknek a reakcióknak a sebességét befolyásolják a különféle szennyeződések, például a nedvesség.
A következő spekuláció részemről: az ammóniumion gyenge sav. Ha nedvesség van jelen, akkor valószínű bizonyos mértékű disszociáció az ammónia és a H3O + ionok felé. Ez a fajta ammónia redukálószerként is szolgálhat egy félfolyékony fázisú reakcióban.
Ha érdekli a robbanóanyagok kezelésének biztonsági szempontja, akkor tanulmányozza az „Öngyorsuló bomlási hőmérséklet” koncepciót SADT . Ez az a hőmérséklet, amelyen egy adott robbanóanyag-térfogat gyorsabban bomlik, mint a hőelvezetés sebessége. A hőelvezetés a felület függvénye. Nagyobb anyagmennyiségeknél kisebb a felület / térfogat arány. Ennek az az eredménye, hogy nagyobb mennyiségű robbanásveszélyes, alacsonyabb sebességű laza hő, ami viszont azt jelenti, hogy a hőmérséklet gyorsabban nő, ami autodetonációt eredményez. Egyszerűen fogalmazva: minél több anyagot tárol egyetlen helyen, annál alacsonyabb a robbanás kiváltásához szükséges külső hőmérséklet.